Szinterezés

Szinterezés technológiája

A szinterezés tulajdonképpen a felület egyfajta kezelése. A szinterezés (vagy porfestés) egy színezett felületet képez az anyagon. A szinterezés technológiáját azért találták ki, hogy a bevonat tartósabb legyen, és a technológiája környezetbarátabb, mint az oldószeres festés. A szinterezés alapanyaga a polyetilén mûanyag. A szinterezés során a fémanyagot zsírtalanítják, majd a mûanyag festékport ráfújják az anyagra. A porfesték gyártása során különbözõ adalékokat tesznek a mûanyag porba, ezért az statikusan feltölthetõ lesz. Így a szinterezés során töltés különbség alakul ki, ami azt eredményezi, hogy a fémanyagra rátapad a festékpor. A lefújt anyagot a kemencébe tolva a meleg hatására térhálósodik a porfesték. A megfelelõ idõ függ az anyag vastagságától, valamint a kemencében lévõ mennyiségtõl. A szinterezés hõmérséklete 160-200 C fok körül van, ennyi hõmérséklet kell ahhoz, hogy a porfesték "ráégjen" a fémanyagra, és miután kihûlt az anyag nem kell utókezelni. A szinterezés fõleg fémtömegcikkek esetén rendkívül hatékony, nagyságrendekkel nagyobb mennyiséget lehet ezzel a módszerrel kezelni adott idõ alatt. A szinterezésmostanra egyre inkább kiszorítja a hagyományos eljárásokat, mivel a szinterezési eljárással kezelt felületek jobb és tartósabb bevonatot kapnak.